A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 1753-ban jött létre, amikor 300 szlovákajkú evangélikus család telepedett ide Károlyi gróf hívására, Petrikovics János csizmadiamester szervezésével. A Nagytemplom alapkövét őseink 1784. március 25-én rakták le és szorgalmas munkával nagy áldozathozatallal két és fél év alatt fel is építették: 1786. október 22-én felszentelték. Ez volt az egyetlen temploma a nyíregyházi evangélikusoknak a 20. század derekáig, amikor a város különböző részein, illetve környékén kisebb templomokat kezdtek építeni és további istentiszteleti helyeket kialakítani.

Az utóbbi évtizedekben a gyülekezet bizonyos részei leszakadtak a nagytemplomi gyülekezet testéből és önálló egyházközséggé szerveződtek. Ma a nagytemplomi gyülekezet négy körzetből áll és négy gyülekezeti lelkészi állást tart fenn. A Nagytemplom mellett még a következő istentiszteleti helyekkel rendelkezik:

• • borbányai templom
  • Széna téri Kistemplom
  • kálmánházi templom
  • vargabokori imaház
  • rozsrétszőlői imaház
  • mandabokori közösségi ház

A körzeti határok a nagytemplomtól sugarasan indulnak a város pereme felé, és lefedik a település minden részét két kivétellel: a kertvárosi rész a hozzá tartozó bokortanyákkal önállósult, valamint az Emmaus templom és szeretetintézmény környéke ugyancsak önálló gyülekezetként működik.

A Nagytemplomnak nincs saját körzete. A Nagytemplom mindenkié, minden körzet tagjai látogatják a nagytemplomi alkalmakat, és minden körzet viseli fenntartási költségeit. A körzetek nem önálló szervezetek, hanem közös gazdálkodás és adminisztráció fogja össze azokat, az egyházközség Luther téri Lelkészi Hivatala vezetésével.